Amit a választókerületről tudni érdemes
Tiszaújváros
Tiszaújváros (1970. április 21-éig Tiszaszederkény; 1970. április 22. – 1991. február 1. között Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 35 kilo
Ott, ahol a Sajó a Tiszába siet, őseink jónak találták a helyet arra, hogy a XIII. században letelepedjenek. Ezt bizonyítja, hogy az egykori Tiszaszederkény falut 1268-ban említi először oklevél Szederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták. A török hódoltság alatt elnéptelenedett.1651-ben Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 32 hajdú családdal újratelepítette a települést. A város címerében megjelenik ennek jelképe, amelyen a kardot tartó kar a hajdúk vitézségére utal, a szőlőlevél pedig Lorántffy Zsuzsanna jelképe volt.A mai várost a II. Világháború után a szocialista ipartelepítési program hívta életre, amely 1953-ban a Tiszai Erőművel kezdődött. A villamosipar lehetőséget adott a vegyipar megteremtésére, így jött létre a Tiszai Vegyi Kombinát. Ezt követően az olajipar is idetelepedett. A gyárakkal együtt párhuzamosan épületek az új lakótelepek is.1966-ban nyilvánították várossá a gyorsan fejlődő települést. A városi fejlődés újabb szakaszának lezárása során a város neve Tiszaújvárosra változott 1990-ben.méterre, a Sajó Tiszába folyásánál.
Nevezetességek
Tiszaújvárosi Termálfürdő - gyógyvize 1200 méter mélységből feltörő 57 Celsius-fokos termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos.
Mezőcsát
A város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól délre, az ún. Borsodi Mezőség közepén fekszik. A megyeszékhelytől és Mezőkövesdtől 35 km, Tiszaújvárostól pedig 20 km távolságban helyezkedik el. Közúton 4 főirányból közelíthető meg. Miskolc felől Nyékládházánál, a 3-as főútról kell letérni, Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül érhető el. A 3-as számú főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél kell lefordulni. A Tiszántúlról a Tiszán Ároktőnél átkelve érhetjük el a települést. Itt van a végállomása a Nyékládházától induló vasúti szárnyvonalnak, amely a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely-vasútvonallal köti össze a települést.
Története
A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.
A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.
A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). 1906-ra elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.
A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.A másodi világháboru embervesztesége Mezőcsát térségében.
Volt mezőcsáti lakos hősi halottak, és mezőcsáti civil áldozatok 157fő, mezőcsáti zsidó áldozatok 362fő.Mindösszesen 1280fő. A fenti adatok forrásául:˝Béke Poraikra' Bus János és Szabó Péter írok és kutatók 1999-ben kiadott I. és II. Kötete szolgált. 1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.
Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.
1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.
2007. március 4-e óta "ideiglenesen" szünetel a várost Miskolccal összekötő vasúton a forgalom.